Ady Endre
Nem élek én tovább...
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a szívemből
Felfakad az ének;
Amíg a lelkemet
Sírhatom a dalba,
Amíg lángra gerjeszt
Ihletés hatalma;
Amíg titkos órán
Reám száll a bánat,
Feketén, komoran,
Mintha a világnak
Végzetszerű átkát
Csakis én érezném,
Tépődve annyi bús,
Megfejtetlen eszmén.
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Míg vérező szívvel
Ezernyi kétség közt
Még mindig remélek.
Míg az örök eszmét,
Míg az örök szépet
Keresem, imádom,
Míg egy ábrándvilág
Lesz az én világom,
Melyet én kormányzok,
Melyet én teremtek,
Amelyről dalaim
Annyi szépet zengnek.
Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg szerelmemért
Szerelmet remélek;
Amíg mint eszménykép
Ragyog le szívemnek
Szentelt oltárára
A nő, a teremtés
Legszebb koronája.
Nem élek én tovább,
Nem élek csak addig,
Amíg a szívemen
Ezer kínos kérdés
Keresztül nyilallik;
Amíg nyugodalmat
Egy percre se leltem,
Amíg egy világért
Gyötrődik a lelkem.
...De ha az életnek
Piszkos, jeges árja
Magával ragadna
S kialudnék tőle
Szivem régi lángja;
Hogyha örök hitem,
Hogyha minden vágyam
Örökre elszállna
S annyi tépő kétség,
Siratott reménység
Fás közönnyé válna;
Na titkos órákon
Nem szállna szívemből,
Nem zengne ajkamon
Biztatón az ének -
Ne éljek én tovább,
Mit adhat már akkor
Énnekem az élet?!...
Először sírsz,
Azután átkozódsz,
Azután imádkozol,
Azután megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal-
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótlanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától megnyílik az ég,
mely nem tárul ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe veled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy – magától – friss gyümölcs terem
Ez a magától: ez a Kegyelem!
(Reményik Sándor: Kegyelem)
Rég jártam itt, bocsáss meg érte. Beteg is voltam, no meg sok a munka...
Talán végre jön az igazi tavasz, alig várom. Jó lenne már egy kicsit kapirgálni a kertben.
Szeretettel gondolok rád és vidám napokat kívánok a körülöttünk zajló idegesítő, szánalmas események ellenére!
Millió puszim!
(Elhoztam megújult oldalam buttonkáját, ha gondolod kukkants be, a véleményedet is szívesen veszem.
Még sokminden hiányzik, a jövőben le szeretném váltani a Portalguru-t.)
2009.03.14. 21:07
semilin
"Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar!"
Méltóságteljes ünneplést, szebb jövőt kívánok szeretettel!
Millió puszim!
A Nagyböjt kifejezés már nem pontosan azt a jelentést hordozza, mint korábban: napjainkban az önkéntes lemondáson van a hangsúly. Régen a vasárnapok kivételével minden nap, azután szerdán, pénteken és szombaton, végül csak pénteken volt szokás a hús elhagyása az étkezésekből - ezt következetesen betartották.
A böjti idő értelme, hogy a keresztények felkészüljenek Jézus húsvéti áldozatára és az üdvösségüket jelentő feltámadására, egyúttal megújítsák a hitüket. A mai ember nem viseli el az olyan korlátokat, mint az erkölcsi értékrend. A hétköznapok során eltérhetünk tőle, ez a negyven nap azonban felhívja a figyelmünket arra, hogy forduljunk vissza a hit által kijelölt útra, és bánjuk meg a bűneinket.
Elkezdődött a felkészülés a Húsvétra! Csendesedj el, nézz magadba... én is ezt teszem.
Áldott, pihentető hétvégét, jövő hétre vidám napokat kívánok szeretettel!
Millió puszim!
A Siisike oldaláról jutottam hozzád. Sissike nagyon kedves barátnőm, ő segített nekem az oldalam megszerkesztésében. Arra szeretnélek megkérni, hogy esetleg bannert cserélhetnénk. Ha lehet róla szó. Külld el légyszi azt a banneredet amelyiket szivesen látnád az oldalamon. Köszi Marcsi
"Mert az égi útnak elve: menni mindíg énekelve,
akkor is, ha sebből vérzik kőbe horzsolt homlokom.
Tudom, a menny kapujában utolérlek Krisztusom."
(Dsida Jenő)
Nem tűntem ám el teljesen, csak még mindig tart a nemszeretem munkám...
Áldott, pihentető hétvégét, jövő hétre vidám napokat kívánok szeretettel!
Millió puszim!
Te is azt hiszed, hogy az élet értelme nem más, csak a szenvedély, mely egy napon áthatja szívünket, lelkünket és testünket, s aztán örökké ég, a halálig? Akármi történik is közben? S ha ezt megéltük, talán nem is éltünk hiába? Ilyen mély, ilyen gonosz, ilyen nagyszerû, ilyen embertelen a szenvedély? S talán nem is szól személynek, csak a vágynak? Ez a kérdés. Vagy mégis személynek szól, örökké és mindig csak annak az egy és titokzatos személynek, aki lehet jó, lehet rossz, de cselekedetein és tulajdonságain nem múlik a szenvedély bensősége, mely hozzákötöz? Márai...
Kellemes hétvégét kívánok.Luna../ Ilcsi
2009.01.30. 19:20
semilin
Nagyon sok a munkám, alig vagyok a gépnél, ezért ritkábban tudok jönni.
Sokat gondolok rád!
"A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt.
Annak, aki szeret, nincsen szükséges arra, hogy emlékezzenek rá.
Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet,
csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme."
(Thorton Wilder)
Puszi.Luna
2009.01.21. 10:58
Luna
Minden másodpercben új emberi lélek születik a világra.
Új fény gyullad ki: egy csillag, mely lehet, hogy majd különösen szépen világít, de mindenképpen soha nem látott, saját színképe van. Új lény csókolja meg a földet – talán lángészt, talán szépséget sugárzón..testet ölt az, amit még soha nem láttunk.
Egy emberben sem ismétlődhet a másik, és ő sem ölthet testet soha többé másban!
Minden új lény üstökös, amely az örökkévalóság folyamán csak egyszer érinti a földi pályát; hogy egy rövid pillanatra vakító fénnyel villanjon fel a két sötét örökkévalóság között.
(Andersen, Nixö Martin).....Ölellek
2009.01.17. 19:13
semilin
Kellemes vasárnapot és csendes, vidám jövő hetet kívánok!
Nagyon sok munkával kezdtem az évet, ezért nem tudtam jönni, de szeretettel gondoltam rád!
A blogomban lévő legutolsó bejegyzés nagy hatással volt rám, ajánlom neked is figyelmedbe!
Pihentető szép álmokat és csendes, vidám jövő hetet kívánok!
Ismét egy esztendő hanyatlik a sírba,
Nézhetünk utána nevetve vagy sírva.
Sokan biz örömest búcsúznak el tőle,
Azt várják, hogy különb lesz a követője.
Itt állok magam is, azt óhajtom itten,
Jobb időket érjünk, mint az elmúlt évben.
A mezőkön áldást, a hazában békét,
Az emberek szívében boldog egyetértést.
Ezért fohászkodunk, ezért ver a szívünk,
Adjon az Úr Isten Boldog Újesztendőt nékünk.
Adjon az új év,
amit a régi nem adott:
nevető örömet, édes bánatot;
adjon az is, aki még nem adott,
hidegben meleget, melegben árnyékot;
kálváriánkban könnyű keresztet,
szőlőtőkénkre nehéz gerezdet,
ha száraz a mezsgye adjon az ég,
bőséges esőt, de ne legyen jég;
fagyosszentek ne hozzanak veszélyt,
gazdaszívekben ébresszenek reményt;
minden haragos béküljön jóra,
kaszálókon viruljon pünkösdirózsa;
adjon az isten mindig jó napot,
templomainkban áldásos papot;
ültessenek a kertbe legalább egyet,
teremjenek fáink roskadva meggyet;
búzatáblákba kevesebb egeret,
adjon az isten puha kenyeret;
adjon nekünk, ha nem is kérünk,
boldog szerelmet, ameddig élünk.
MINDEN SZERETTEMÉRT ÉGJEN E GYERTYA, AKIK MÁR NEM LEHETNEK KÖZÖTTÜNK, AKIKET SOHASEM FELEJTÜNK!
Azt hiszem, a szívünkben, ha nyílna még virág,
boldogabb és szebb lehetne az egész világ...
(Halász Judit)
Kedves Látogató! Akárhogy is tévedtél ide, nagyon örülök Neked! Nektek köszönhetem, hogy az oldal látogatottsága meghaladta a 30 ezer főt. Remélem találsz mindig kedvedre valót. Érezd magad nagyon jól!
„Minden embernek
jutott egy-egy csalódás, bánat, mert ez a lét.
Ne hidd soha, hogy boldogabb
a másik, mert mindenki keresztként hordja
életét."
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyöngédségre, nem tud meglenni nélküle. Mert azt hiszem, ez az igazság.”
(Márai Sándor)
Sose haragudj meg arra, Ki durva szóval megsebez. Tudom jól, hogy fáj a sértés, Valld be, a fontos mégsem ez. Hidd el nekem, senki nem rossz, Hidd el, jók az emberek, Valakiért mindenki harcol, Valakit mindenki szeret. (Viktor Hugo)